kedd

Az el nem küldött levél (Amber)

Ez a levél Amber el nem küldött levele. Megfogalmazza benne mit miért tett (és miért fog tenni) Elizával. Ezt a levelet Eliza halálának napján írta, így soha nem érkezett meg hozzá. Lesznek benne előreutalások, de remélem tetszeni fog.

Eliza!
Nem gondoltam volna, hogy valaha írni fogok neked, de azt hiszem muszáj leírnom mindent. Csak, hogy értsd az én nézőpontomat is.
Amíg nem jöttél S.A-be addig én voltam ott a legnépszerűbb diák. Aztán jöttél te a bájos természeteddel és a különcségeddel ami levett mindenkit a lábáról. Nem csak a diákokat, de a tanárokat is. Elképesztően idegesítő volt látni, hogy a barátnőim is szívesebben lógnának veled mint velem. Először megpróbáltam veled kedves lenni, de amikor megláttam milyen reakciót váltasz ki a srácokból főleg a bátyámból és Castielböl nem bírtam nem ellenségként tekinteni rád. Minden alkalommal amikor téged kerestek elöntött a féltékenység. Te elérted azt egy hét alatt amit én akkor már egy éve próbáltam. Sorra jöttek a sikereid. Mindenki a te barátod akart lenni és többé senki se foglalkozott velem. A szüleim voltak az egyetlen esélyeseim, de te még őket is az ujjaid köré csavartad és a legbosszantóbb, hogy te ezért nem is tettél semmit. Mindenki szeretett pusztán a személyiséged miatt. Amit én nem mondhatok el magamról. Amikor úgy kirohantál a tornateremből azt hittem végre sarokba szoríthatlak.  Azt hittem megtaláltam a gyenge pontod, de most már tudom, hogy neked nincs olyanod. Miután elköltöztél tőlem, azt hittem el fog múlni a gyűlöletem, de csak fokozódott. Castiel legjobb barátjához költöztél ami még közelebb vitt hozzá. Persze ő már akkor rég beléd esett  és ezzel én is tisztában voltam, de nem ismertem be magamnak. Ha beismerem akkor azt is , hogy vesztettem veled szembe. Annak meg a tudatától is rosszul voltam. Be kell vallanom, hogy a KiMitTud előtt én intéztem el, hogy a lábadra essen az a lámpa. Halottalak  titeket próbálni és jók voltatok. Túl jók. Akkoriban már nem láttam benned az embert csak a vetélytársat.  Túlságosan lefoglalt a gyűlölésed így nem figyeltem másra, csak arra, hogy tüntethetnélek el. Nem segített a helyzetem, hogy az igazgatónő halálával kiderült, hogy a nagymamád volt. Mindenki sajnált téged én pedig egyre jobban utáltalak. Ekkor jött Caroline a remek ötletével, amivel tényleg eltettek volna láb alól. Szó szerint. Segítettem neki, és bár a bíróságon azt mondtam kényszerített és mindent megbántam te is tudtad, hogy hazudtam. Kicsit enyhült a gyűlöletem,  de amikor felfedezték a tehetségedet ismét kitört belőlem a szörnyeteg. Tudod mint az a film a zöld izmos szörnyről aki a tudósból tört ki. Ezért vágtam le a hajad és próbáltam lehetetlenné tenni az elutazásodat. De elmentél, mindennek ellenére és most már örülök, hogy nem tartottalak vissza. A nyári szünet alatt reménykedtem benne, hogy elfelejtek minden veled kapcsolatos dolgot de ez se sikerült. A lehet még szebben jöttél vissza és még kedvesebben. Újra akartad velem kezdeni amibe persze bele mentem, de megint átvertelek. Sokáig úgy tettem, mintha szent lenne köztünk a béke, de csak rajta keresztül akartam közelebb kerülni Castielhez.  Amikor egyértelműen elzavart és közölte velem, hogy őt nem érdekli, hogy van barátod szerelmes beléd és várni fog rád ismét kiakadtam. Elintéztem, hogy bolti lopással elkapjanak amit ugye el sem követtél. Amilyen szerencséd volt, csak le kellett dolgoznod az árát. Nem tettek feljelentést. Persze akkor nem tudtam, hogy más is történt ezért dühös voltam rád, hogy mindig mindent megúszol. Őszi szünetben amikor elmentünk kocsikázni és kint hagytalak az autópálya közepén vetettem el a sulykot a szüleim szerint. Így utólag szerintem már jóval előbb. Örülök, hogy átírattak egy másik iskolába, mert ki tudja meddig merészkedek. A végén talán még tényleg megöllek. Szóval így pár hónapos gondolkodás után bocsánatot szeretnék kérni. Neked csak annyi hibád volt, hogy rosszkor voltál rossz helyen. Remélem még nincs késő a bocsánat kéréshez. Persze azt is megértem, ha nem fogadod el. Én nem tenném.
Remélem boldog vagy. Mert bármennyire fáj beismernem, megérdemled.
Még egyszer bocsánat mindenért!
Amber